Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. visszavetett vetőmag-használati tapasztalatai
Sokan és sokféle indíttatással közelítik meg a terménynek nem fémzárolt vetőmagként történő felhasználását. Ilyen lehet a 2010. évi vetésterületre vetített alkalmas minősítésű fémzárolt vetőmag-használati arány, például őszi búzánál. 21%, őszi árpánál: 22%, őszi tritikálénál: 9%, őszi rozsnál: 2%, őszi durumbúzánál: 77%, ami nem tükrözi a tényleges előző évi maradvány készletek felhasználását.
Nem teljes körű, de részletesebb elemzést tesz lehetővé a 20 ha-nál nagyobb szántóterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők oltalmazott növényfajta-használati nyilatkozata. A Találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 9 gabonaféle, 8 takarmánynövény, 3 olaj- és rostnövény, valamint a burgonya nem hibrid oltalmazott fajtájának terményéből EU konform módon, méltányos jogdíj megfizetésével engedélyezte a vetőmag célú felhasználást. A növényfajta-oltalomból eredő díjigény érvényesítésére és szellemi termékük védelmére hozták létre és bízták meg a fajtatulajdonosok, illetve magyarországi képviselőik a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-t.
A 2010. év őszi fajtahasználati nyilatkozatok feldolgozása még folyamatban van, így az előző év őszén visszavetett vetőmag-használati tapasztalatokat szeretném megosztani a Tisztelt Olvasóval. A kft. 2009-ben 8 növényfaj 134 oltalmazott fajtáját képviselte 16 jogosult megbízásából. A fajok és fajták megoszlása: őszi káposztarepcéből 19 db, őszi búzából 83 db, őszi durumbúzából 2 db, őszi árpából 15 db, őszi tritikáléből 11 db, őszi rozsból 2 db, őszi zabból 1 db és tönkölybúzából 1 db volt a felhívásunk mellékletében felsoroltak szerint. A visszaküldött bevallások összesített területének fajarány adatait az 1. számú diagramon mutatom be. Az összes területből az őszi búza 83,6%, az őszi árpa 8,2%, az őszi káposztarepce 3,4%, az őszi tritikálé 2,7% arányt képviselt.
Oltalmazott fajták fajaránya 2009 évben
(Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. adatai)
IMG
Ha a fajon belül megnézzük a fémzárolt vetőmag-használatról tett nyilatkozatokat, akkor kedvezőbb képet látunk az 2. számú diagramban, mint a bevezetőben bemutatott arányok. Ennek ezeregy oka lehet pl. nem tartalmazza az alanyi jogdíj fizetési mentességet élvező 20 ha alatti kistermelők adatait, vagy a nem oltalmazott fajtákat, illetve oltalmazott hibrid fajtákat. Jelentős különbségek mutatkoztak az egyes megyei nyilatkozatok alapján is. Őszi búzából Nógrád megyében 20,1%-os, Komárom megyében 55,7%-os oltalmazott vetőmag-felújítást rögzítettünk a 36,3%-os átlaghoz képest. Meg kívánom jegyezni, hogy az MGSZH-VSZT által 2009. évbe becsült felújítási arány 26,6% volt.
Ha fajon belül megnézzük a hazai fajták részesedési arányát, akkor pontosabb képet kapunk arról, hogy a magyar termelő kit támogatott oltalmazott fajtahasználatával. A 3. diagram bemutatja a hazai oltalmazott fajták részesedési arányát, ez például az őszi búzánál 80,2% volt. A gazdálkodói privilégium keretében visszavethető oltalmazott összes fajta vonatkozásában ez az arány 73,4%-ot tett ki. Kiegészítés ként megjegyzem, hogy őszi árpa esetében újabb megbízási szerződés alapján kedvezőbb a jövő kép.
IMG
2. sz. diagram
Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. 2009. évre vonatkozó adatai
IMG
3. sz. diagram
Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. 2009. évre vonatkozó adatai
A visszavetett vetőmag-használat bevallásával kapcsolatos tapasztalatainkról, munkatársaimmal hosszan tudnánk mesélni. Állami támogatás nélkül, szerény anyagi kerettel ellenszélben induló kft.-nknek rövid idő állt rendelkezésére a 2009.06.19-i alapítástól az őszi vetésekkel kapcsolatos jogérvényesítésre. A szellemi termékek védelmére aláírt nemzetközi egyezmények, EU-s rendeletek és hazai törvények ellenére többen meglepődtek, úgy gondolva, hogy a vetőmaggal az oltalmazott fajta tulajdonjogát is megvásárolták. Azt hiszem, hogy ezen nem sokat változtatott volna akármekkora reklámkampány és bevezetési időszak sem.
A Fajtahasználati nyilatkozat nyomtatványt a lehető legegyszerűbben kitölthetőre próbáltuk alakítani, melyben az olcsó és hatékony kapcsolattartásra törekedtünk. Tapasztalataink és a kapott kritikák miatt ezen változtattunk, bár az ezáltal megnövekedett költségek a hazai nemesítés támogatási összegét is csökkentették. Ennek kompenzálására honlapunkon megteremtettük a szezonális időszakra vonatkozó elektronikus bevallás lehetőségét, ami a termelőnek is olcsóbb és egyszerűbb. A korai tájékoztatást szolgálja a www.fss.hu honlapunkon elérhető általunk képviselt fajták és azok díjának listája, melynek vetési időszak előtti látogatottsága örvendetesen növekszik.
Az első szezonban sok kérdést kaptunk a kérdőív kitöltésével kapcsolatban. A kitöltési útmutatót és a felhívást megpróbáltuk tömören és a jogi kötöttségek ellenére közérthetően megfogalmazni, illetve a tapasztalatokat a következő szezonra beépíteni. Kezdetben sokan kértek a nyilatkozat megtételhez telefonos segítséget és megtapasztalták annak gyors kittölthetőségét. Volt „magas C” hangon induló beszélgetés is, melyben lecsendesedés után tisztáztuk, hogy a kft. a termelők érdekét szolgáló fajták nemesítését támogatja. A befolyt jogdíjból tagjainak nem fizet nyereséget, hanem a bevételarányos költségek és adók levonása utáni részt kifizeti megbízóinak, ezzel is elősegítve a termelők igényét kielégítő fajták nemesítését. Több esetben, a felhívás ellenére, nem oltalmazott fajta használatáról is nyilatkoztak, de ezen adatok feldolgozását és nyilvántartását számítógépes programunk eleve kizárja. A díjbekérő kibocsátása körüli izgalmak a számlák megküldésével nyugodtak meg, ámbár ezt már a kitöltési útmutatóban előre jeleztük. Voltak olyan termelők, akik első évben csak ismételt felszólításra nyilatkozták, hogy nem használták az általunk képviselt fajtákat. A magyar nemesítés támogatásának érdekes módját akarta választani az a partnerünk, aki listán kívüli, nem oltalmazott hazai fajta után akart jogdíjat fizetni.
Intenzíven változó világunk nagy kihívás elé állítja a termelőket és ez által a nemesítőket. Egyszerre kellenek megfelelő fajták változó klíma melletti fenntartható fejlődéshez, megújuló energiák biztosításához, változó életmódhoz és a piac elvárásaihoz. Ezen értéktöbbletek innovációt, időt és pénz befektetést igényelnek, amelyek a szellemi terméket képező oltalmazott növényfajták fémzárolt és visszavetett vetőmagjának együttes jogdíjából térülhetnek meg. Lehet „ügyeskedni”, lehet ellen kampányt indítani, de a magyar növénynemesítés ellehetetlenülése a multiknak kedvező (lásd: korábbi évek hibridkukorica vetőmag / takarmány kukorica áraránya) állapotot teremt. Az összes számításba vehető növényfajta finanszírozási mód közül a legigazságosabbnak, legkiszámíthatóbbnak, állami költséget kímélőnek, nemzetközi egyezményekkel
és rendeletekkel szinkronba lévőnek a „használta- fizet” elvet tartom. Ez fenntartja a gazdálkodói privilégiumot és termelői preferenciával orientálja a nemesítést.
Szeged, 2011.03.21.
Seprenyi Bálint István
ügyvezető