kedd, október 17, 2017
   
Betűméret

Cikkek

Agrofórum

Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. visszavetett vetőmag-használati tapasztalatai


Sokan és sokféle indíttatással közelítik meg a terménynek nem fémzárolt vetőmagként történő felhasználását. Ilyen lehet a 2010. évi vetésterületre vetített alkalmas minősítésű fémzárolt vetőmag-használati arány, például őszi búzánál. 21%, őszi árpánál: 22%, őszi tritikálénál: 9%, őszi rozsnál: 2%, őszi durumbúzánál: 77%, ami nem tükrözi a tényleges előző évi maradvány készletek felhasználását.


Nem teljes körű, de részletesebb elemzést tesz lehetővé a 20 ha-nál nagyobb szántóterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők oltalmazott növényfajta-használati nyilatkozata. A Találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 9 gabonaféle, 8 takarmánynövény, 3 olaj- és rostnövény, valamint a burgonya nem hibrid oltalmazott fajtájának terményéből EU konform módon, méltányos jogdíj megfizetésével engedélyezte a vetőmag célú felhasználást. A növényfajta-oltalomból eredő díjigény érvényesítésére és szellemi termékük védelmére hozták létre és bízták meg a fajtatulajdonosok, illetve magyarországi képviselőik a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-t.


A 2010. év őszi fajtahasználati nyilatkozatok feldolgozása még folyamatban van, így az előző év őszén visszavetett vetőmag-használati tapasztalatokat szeretném megosztani a Tisztelt Olvasóval. A kft. 2009-ben 8 növényfaj 134 oltalmazott fajtáját képviselte 16 jogosult megbízásából. A fajok és fajták megoszlása: őszi káposztarepcéből 19 db, őszi búzából 83 db, őszi durumbúzából 2 db, őszi árpából 15 db, őszi tritikáléből 11 db, őszi rozsból 2 db, őszi zabból 1 db és tönkölybúzából 1 db volt a felhívásunk mellékletében felsoroltak szerint. A visszaküldött bevallások összesített területének fajarány adatait az 1. számú diagramon mutatom be. Az összes területből az őszi búza 83,6%, az őszi árpa 8,2%, az őszi káposztarepce 3,4%, az őszi tritikálé 2,7% arányt képviselt.


Oltalmazott fajták fajaránya 2009 évben

(Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. adatai)



Ha a fajon belül megnézzük a fémzárolt vetőmag-használatról tett nyilatkozatokat, akkor kedvezőbb képet látunk az 2. számú diagramban, mint a bevezetőben bemutatott arányok. Ennek ezeregy oka lehet pl. nem tartalmazza az alanyi jogdíj fizetési mentességet élvező 20 ha alatti kistermelők adatait, vagy a nem oltalmazott fajtákat, illetve oltalmazott hibrid fajtákat. Jelentős különbségek mutatkoztak az egyes megyei nyilatkozatok alapján is. Őszi búzából Nógrád megyében 20,1%-os, Komárom megyében 55,7%-os oltalmazott vetőmag-felújítást rögzítettünk a 36,3%-os átlaghoz képest. Meg kívánom jegyezni, hogy az MGSZH-VSZT által 2009. évbe becsült felújítási arány 26,6% volt.


Ha fajon belül megnézzük a hazai fajták részesedési arányát, akkor pontosabb képet kapunk arról, hogy a magyar termelő kit támogatott oltalmazott fajtahasználatával. A 3. diagram bemutatja a hazai oltalmazott fajták részesedési arányát, ez például az őszi búzánál 80,2% volt. A gazdálkodói privilégium keretében visszavethető oltalmazott összes fajta vonatkozásában ez az arány 73,4%-ot tett ki. Kiegészítés ként megjegyzem, hogy őszi árpa esetében újabb megbízási szerződés alapján kedvezőbb a jövő kép.


2. sz. diagram

Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. 2009. évre vonatkozó adatai


3. sz. diagram

Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. 2009. évre vonatkozó adatai




A visszavetett vetőmag-használat bevallásával kapcsolatos tapasztalatainkról, munkatársaimmal hosszan tudnánk mesélni. Állami támogatás nélkül, szerény anyagi kerettel ellenszélben induló kft.-nknek rövid idő állt rendelkezésére a 2009.06.19-i alapítástól az őszi vetésekkel kapcsolatos jogérvényesítésre. A szellemi termékek védelmére aláírt nemzetközi egyezmények, EU-s rendeletek és hazai törvények ellenére többen meglepődtek, úgy gondolva, hogy a vetőmaggal az oltalmazott fajta tulajdonjogát is megvásárolták. Azt hiszem, hogy ezen nem sokat változtatott volna akármekkora reklámkampány és bevezetési időszak sem.

A Fajtahasználati nyilatkozat nyomtatványt a lehető legegyszerűbben kitölthetőre próbáltuk alakítani, melyben az olcsó és hatékony kapcsolattartásra törekedtünk. Tapasztalataink és a kapott kritikák miatt ezen változtattunk, bár az ezáltal megnövekedett költségek a hazai nemesítés támogatási összegét is csökkentették. Ennek kompenzálására honlapunkon megteremtettük a szezonális időszakra vonatkozó elektronikus bevallás lehetőségét, ami a termelőnek is olcsóbb és egyszerűbb. A korai tájékoztatást szolgálja a www.fss.hu honlapunkon elérhető általunk képviselt fajták és azok díjának listája, melynek vetési időszak előtti látogatottsága örvendetesen növekszik.


Az első szezonban sok kérdést kaptunk a kérdőív kitöltésével kapcsolatban. A kitöltési útmutatót és a felhívást megpróbáltuk tömören és a jogi kötöttségek ellenére közérthetően megfogalmazni, illetve a tapasztalatokat a következő szezonra beépíteni. Kezdetben sokan kértek a nyilatkozat megtételhez telefonos segítséget és megtapasztalták annak gyors kittölthetőségét. Volt „magas C” hangon induló beszélgetés is, melyben lecsendesedés után tisztáztuk, hogy a kft. a termelők érdekét szolgáló fajták nemesítését támogatja. A befolyt jogdíjból tagjainak nem fizet nyereséget, hanem a bevételarányos költségek és adók levonása utáni részt kifizeti megbízóinak, ezzel is elősegítve a termelők igényét kielégítő fajták nemesítését. Több esetben, a felhívás ellenére, nem oltalmazott fajta használatáról is nyilatkoztak, de ezen adatok feldolgozását és nyilvántartását számítógépes programunk eleve kizárja. A díjbekérő kibocsátása körüli izgalmak a számlák megküldésével nyugodtak meg, ámbár ezt már a kitöltési útmutatóban előre jeleztük. Voltak olyan termelők, akik első évben csak ismételt felszólításra nyilatkozták, hogy nem használták az általunk képviselt fajtákat. A magyar nemesítés támogatásának érdekes módját akarta választani az a partnerünk, aki listán kívüli, nem oltalmazott hazai fajta után akart jogdíjat fizetni.


Intenzíven változó világunk nagy kihívás elé állítja a termelőket és ez által a nemesítőket. Egyszerre kellenek megfelelő fajták változó klíma melletti fenntartható fejlődéshez, megújuló energiák biztosításához, változó életmódhoz és a piac elvárásaihoz. Ezen értéktöbbletek innovációt, időt és pénz befektetést igényelnek, amelyek a szellemi terméket képező oltalmazott növényfajták fémzárolt és visszavetett vetőmagjának együttes jogdíjából térülhetnek meg. Lehet „ügyeskedni”, lehet ellen kampányt indítani, de a magyar növénynemesítés ellehetetlenülése a multiknak kedvező (lásd: korábbi évek hibridkukorica vetőmag / takarmány kukorica áraránya) állapotot teremt. Az összes számításba vehető növényfajta finanszírozási mód közül a legigazságosabbnak, legkiszámíthatóbbnak, állami költséget kímélőnek, nemzetközi egyezményekkel

és rendeletekkel szinkronba lévőnek a „használta- fizet” elvet tartom. Ez fenntartja a gazdálkodói privilégiumot és termelői preferenciával orientálja a nemesítést.


Szeged, 2011.03.21.


Seprenyi Bálint István

ügyvezető



 

Tapasztalatok

Tapasztalatok


a 2009. évi Fajtahasználati nyilatkozat kitöltésével


Ezúton szeretném megköszönni a Tisztelt Termelőknek és Feldolgozóknak a nyilatkozatok korrekt kitöltését és határidőre történő visszaküldését. Új törvényi kötelezettségről lévén szó, a jövőben igyekszünk hasznosítani telefonos megkeresésük során szerzett tapasztalatokat. Az adatfeldolgozás jelenleg folyamatban van, de az eddigi gyöngyszemeket és az azokra adott választ szeretném megosztani Önökkel:


-        Voltak, akik azt kérdezték, hogy tényleg nemkötelező nyilatkozni, mert azt mondta XYZ?! Az ilyen „hozzáértőnek” felhívnám a figyelmét arra, hogy a törvény nem tudása nem mentesít az alól Legalább olvasta volna el felhívásunkat és a kitöltési útmutatót, esetleg az idézett törvényt.

-        Kistermelői alanyi mentességet többen vitatták, hogy miért van és miért annyi? A törvénnyel és EU-s rendelettel nehéz vitatkozni.

-        Kistermelő fogalma a 20 ha értelmezése körül forgolódott. Azt hittük, elég beidézni a jogszabályi helyeket és az ennek megfelelő kérdést feltenni. Részletesebb kifejtésben mezőgazdasági kistermelő – tekintet nélkül a termetre – aki szántóföldi növénytermesztéssel összesen 20 hektárnál, illetve burgonyánál 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik, függetlenül attól, hogy saját tulajdonában áll-e az vagy azt más jogcímen használja.  Előfordulhat, hogy burgonya vonatkozásában valaki nem minősül kistermelőnek, de az együttes terület mégsem nagyobb 20 hektárnál, így a többi faj oltalmazott fajtáira alanyi mentesség illeti meg.

-        Más cég által képviselt oltalmazott fajta. Hangsúlyozottan és ismételten kérem, csak azokról a fajtákról nyilatkozzanak, amelyek az adott időszak fajtahasználati nyilatkozati felhívásban szerepelnek. Itt említem meg, hogy az általunk képviselt jogosultak hibrid fajtáiról sem kell számot adniuk.

-        Termelői fajtahasználati táblázat belső fehér és zöld mezőkre osztása többeknek kitöltési problémát okozott, így ezt a jövő időszakban megváltoztatjuk.

-        Elvetett fajtánkénti területet még nem mindenki egész hektárban adta meg. (Kerekítés 0,50 ha-ig lefelé 0 ha-ra, 0,51 ha-tól felfelé, tehát 1 ha-ra.)

-        Elvetett mag mennyisége, itt az adott területre elvetett összes kg-t kell megadni és nem a kg/ha vetőmagnormát. A repcénél nem gondoltunk a magdarabszámos kiszerelésre, ahol a zsák db-ot elfogadtuk.

-        Fizetendő jogdíj nettó Ft-os összesítését azért kértük, hogy nettó összeg könnyebben beírható, a bruttó költség tervezhető legyen.

-        Legtöbb probléma a fémzárszámok megadásával volt, mert a számlák már a könyvelőnél vannak, több vetőmag forgalmazó számlájáról ezek hiányoztak, illetve nem minden esetben állt rendelkezésre fémzárcímke. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tagjai részére ebben a kérdésben intézkedik.

-        Feldolgozói nyilatkozatnál a bérfeldolgozásról kellett nyilatkozni. Több érintettel telefonon sikerült tisztázni, hogy a vetőmag értékesítés nem tartozik ebbe a körbe.

-        Jogdíj fizetési felhívást még nem bocsátottunk ki, ennek ellenére néhány termelő befizette azt. Ezek könyvelése a fejlesztés alatt álló számítógépes rendszerben valósul meg, Ha az adatfeldolgozás során az derül ki, hogy valaki fémzárolt vetőmag után ismételt jogdíjat akarna befizetni, azt nem vetjük ki. Ha már be is fizette, akkor ezen összeg visszautalásra kerül, mert a vetőmag árában már korábban megfizették a licencdíjat.

-        Termelői igényként merült fel, a fajták jobb megismerése, ezért megbízóinknak lehetőséget biztosítunk linkjeik elhelyezésére honlapunkon.


Kedves Termelő és Feldolgozó! Kérem, ne csak mástól érdeklődjön a visszavetett és utántermesztett vetőmag használat kérdésében, hanem információért forduljon bizalommal a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-hez.


Szeged, 2010. február 24.


Seprenyi Bálint István

ügyvezető

 
Alapértelmezett beállítások